|
||||||||||||||||
 |
 |
 |
 |
 |
 |
KEZDŐLAP / A KASTÉLYOK / RÁRÓ
A rárói "Wenckheim-kastély" Ásványráró Szigetköz középső részén a Duna mellett fekszik, Győr és Mosonmagyaróvár között szinte félúton. Önálló község a Szigetköz közepén, a Duna jobb partján, a szigetközi 1401. sz. út két oldalán. Győrtől 20 km, Mosonmagyaróvártól 22 km távolságra. Két település, Ásvány és Ráró egyesítéséből jött létre 1936-ban. A nyelvészek szerint az Ásvány helynév mesterséges árok; ásott tó, kút jelentésű; a Ráró sólyomféle ragadozó madár, kerecsen jelentésű és valószínűleg személynévből vagy erdőnévből átvéve változott helynévvé. A 19. század elején mindkét település jelentős fejlődésnek indult. Fényes Elek szerint a Héderváry-uradalomhoz tartozó Ásványon 1300, a gróf Sándor Móric által bírt Rárón 500 fő élt, mindkét település híres vízahalászatáról és káposztá-járól, valamint hasznos legeloket bír a szigetekben. Zsejkén ekkor 20 fő élt, ahol „erdő, vendégfogadó, majorság” volt. Csaknem ugyanezeket írta 1851-ben is, csak Ráró-nál jegyzi meg, hogy „sok dunamalom és sok gyümölcs”. A 19. század második felében Ráró előbb báró Sina János, majd a gróf Wenckheim-család kezére került. A 40 holdas parkban álló, nemrég még ékes kastély ekkor már omladozott, a századfordulón le is bontották, kövei egy részét a rárói templom 1903. évi bővítésénél használták fel. Sina János alapította a róla elnevezett János-majort. A települések összlakossága ez idő tájt meghaladta a 3000 főt. A rárói templom Ünnepi szentmisére gyűltek össze a hívek Ásványráró rárói részén. Száz éve épült Szent Rókusról nevezett templomuk, amit erre a jeles alkalomra gyönyörűen felújítottak. (2002. október) Forrás: Hitvallás.hu
Ráró Dunamenti magyar kisközség, 118 házzal és 918 római katholikus vallású lakossal. Posta van a faluban, távírója Hédervár, vasúti állomása Lébényszentmiklós. Körjegyzőségi székhely. Hajdan erős vára volt, mely már 1293-ban szerepel, a mikor Frigyes római császár elfoglalta. Ottokár cseh király is két ízben feldúlta. A Héderváryak ősi birtoka, és a nagykiterjedésű rárói uradalom középpontja. A XVI. században Ráró is a Bakics család kezére került és 1550-ben Bakics Péter a várat Pálffy Péternek adta zálogba, de 1559-ben Bakics Péter örökösei: Czobor Imre és Révay Mihály visszaváltották. 1600-ban Révay Ferencz és Péter, Héderváry István, Czobor Márton és István a birtok és a vár urai. Győr ostroma alatt a község, a várral együtt, elpusztult. 1658-ban a Pázmány, Tarnovszky és a Héderváry családok az urai és az van róla feljegyezve, hogy temploma elpusztult. 1658-ban a Révayak részüket Széchenyi György győri püspöknek adják el, a többi birtok pedig részben örökösödés, részben pedig adás-vétel útján többfelé oszlott meg, de Széchenyi püspök lassanként ezeket is megvásárolta; így 1659-ben megvette gróf Nádasdy Ferencz és Pázmány Miklós birtokát, 1660-ban Tarnovszky Szaniszlóét, 1661-ben Jakusich Imréét, 1665-ben gróf Kéry Ferenczét, 1686-ban Maholányi Jánosét. Ugyanez évben gróf Kaunitz Domokos megvette Erdődy Borbála örökségét, melyet halála után, a Kaunitzokon kívül, gróf Apponyi Lázár örökölt. Utóbb e birtokrészeket gróf Viczay Jób szerezte meg, a ki a Széchenyi örökösök jószágait is megvásárolta. 1773-ban, Viczay Jób gyermekeinek osztályakor, az uradalom Viczay Eszternek, férjezett gróf Sándor Móricznénak jutott, ki azt báró Sina Jánosnak adta el. Ezen az úton jutott a birtok a gróf Wenckheim család kezébe és most is gróf Wenckheim Frigyesnek van itt nagyobb birtoka. A rárói urak, a hajdani vár helyén, részben a vár romjainak felhasználásával, nagyszabású kastélyt építtettek, mely a mult század második felében, 40 holdas parkban, roskadozó állapotban bár, még fennállott. Később azután a nagyszabású épületet teljesen lebontották. Az uradalomnak itt híres gyümölcsöse volt. Nevezetes volt még vizahalászata és káposztatermelése, mely nagyon sokat jövedelmezett a lakosoknak. Ide tartozik Zsejke puszta és János major; János majort báró Sina János alapította és tőle vette a nevét is. Zsejke puszta neve alatt valamely régibb helység neve lappanghat, de erre nézve biztos adatokat nem találtunk. A mult század elején vendégfogadója volt és a Viczayak voltak az urai. A mostani rárói katholikus templomot 1902-ben gróf Wenckheim Frigyes építtette. 1847-ben a rárói és zsejkei uradalmat a kastéllyal együtt megvette gróf Sándor Mórictól hodosi és kizdiai báró Sina János. 1869-ben báró Sina Simon örökölte. 1876-ban herceg De Castries-Languedoc De La Croix Ödönné Sina Iphigénia bárónő lett a tulajdonos, aki 1885-ben eladta gróf Wenckheim Frigyesnek, és feleségének. 1890-ben a gróf Wenckheim család elbontatta a rárói kastélyt. A családnak Békés vármegyében volt sok birtoka, ezért oda költöztek, és az általuk Szabadkígyóson építtetett kastélyban éltek. Így a rárói kastély felújítására és fenntartására nem akartak pénzt költeni. Forrás: http://asvanyraro.hu/wp-content/uploads/dokumentumok/telepules_rendezes_uj/asvanyraro_regeszet.pdf Forrás pdf adatai: Ásványráró Településfejlesztési Koncepciója, Örökségvédelmi hatástanulmány, Régészeti munkarész, Készítette: Archeo-Art Bt. 2016. december
 VISSZA AZ OLDAL ELEJÉRE |
|||||
